Csilla Iaynarab :Sajnos a jákók elnyerték a fóbiákra hajlamos kategóriát. A lexikon szerint a fóbia egy meg magyarázhatatlan , túlzott és logikátlan félelem egy tárgy darab vagy szituáció által. Ilyenkor a jákók annyira képesek félni az emberektől hogy a madár teljesen azt képzeli hogy el fog pusztulni. Az a jákó aki a kalitka aljára veti magát, sivít azért hogy remélhetőleg a gazda menjen el tőle, és ez egy általános viselkedés formára változik mikor meglátja az embert, arra azt lehet mondani hogy fóbiás viselkedés. Az a jákó aki csak elfut vagy elrepül a "fel lép" parancs szó hallatán de önbizalma helyén van mikor a gazda foglalkozik vele, az nem fóbiás viselkedés. Valószínűleg még nem tanulta meg mit jelent az a parancs szó. Általában ha konzultálásra hívnak egy jákó miatt, már tudom hogy az a jákó fogságban született hím lesz aki fóbiás tüneteket mutat kb. 1.5- 2 év körül. Azt is tudom hogy a fóbia valószínűleg úgy kezdődőtt hogy mikor a földre esett, a gazda odament felvenni őt....
Nézzük miért is. A vadonból befogott jákóknál nem látni fóbiás viselkedési formákat. Valószínűleg azért mert a jákó fióka a jákó szülőkkel volt nevelve és nem úgy hogy már 2 hetesen az ember elszakítja a biztonságos fészek helyről és a szülőktől azért hogy ember által legyen nevelve és etetve ezentúl. Papagájok, úgy mint más állatok két féle képen tudják kifejezni a viselkedési módjukat; egyik az ösztönbeli ami minden állatnál megadatik. Például egy papagáj ösztönből tudja hogy a sólyomtól félni kell és annak a támadása felülről jön. A másik viselkedési mód a viselkedés általi tanulás vagyis asszociatív tanulás amit a madarak egymástól tanulnak akár egy életen keresztül. Például ösztönből tudják hogy a sólyomtól félni kell de hogy milyen más ragadozótól kell felni, pld. macskák, emberek, kutyák azt egymástól tanulják. Attól függetlenül hogy vad vagy kedvenc a jákó..mindketten tudják hogy a sólyom az egy veszélyes ragadozó számukra. A szabadon született jakok a fogságban még lehet hogy az elején félnek a macskák és kutyáktól mert hasonlítanak egy pár afrikában élő ragadózokra de ezek másodrendű ragadozok számukra, aminek a veszélyére a tapasztaltabb avagy az idősebb jakok tanították meg őket. Az idősebb jákoknál biztos be van rögződve egy sorozat ragadozó állat amitől félni kell, és olyanoktól akiktől nem kell félni, ami közé valószínűleg az ember is beletartozik hiszen ritkán látnak orv vadászokat. Sajnos egy fogságban született jákó fiókának nincs sok esélye hogy egy másik madártól tanuljon. Épp ezért az ösztönükre tudnak csak hallgatni hogy kell papagájnak lenni. Az ösztönük azt sugallja hogy a veszély fentről jön és ösztönből tudják hogy csak is elrepüléssel lehet menekülni. Miért van az hogy egy visszavágott szárnytollú fiatal jákó, aki a földre esik könnyen fóbiássá válhat ha az ember meg fölé hajol hogy felvegye? Mivel csak az ösztönére tud hallgatni és elrepülni nem tud. a halál félelme olyan szinten traumát okoz neki hogy ez már kialakíthat egy fóbiás állapotot nála. Miért nem látunk fóbiás viselkedést például az amazonoknál? A fogságban született papagáj reakciója attól is függ hogy van genetikailag programozva hogy élet képes legyen. Például teljesen elképzelhető hogy a fiatal jákokat az öregebbek folyamatosan tanítják. Tudjuk hogy a rózsás kakaduknál is így van és ők a második rangon állnak akik hajlamosak a fóbiás viselkedésre. Más kakadu fajták nem függnek annyira az öregebbektől és nem is látható annyi fóbiás köztük mint a rózsás kakaduk között. Amazonoknál nem látjuk hogy van valamiféle struktura a csapaton belül, nem úgy mint a jákóknál és a rózsás kakaduknál. Valószínűleg azért mert az amazon vagy a dél amerikai papagájok vegyesen vannak egy csapaton belül, arákkal, aratingákkal, más amazon fajtákkal nincs meg az a csapat struktura mint a jákóknál. A jákóknál persze lehetnek más okok is a fóbiás viselkedésre. Ha visszavágjuk a szárny tollakat túl rövidre vagy a körmüket túl rövidre, vagy az ülő rúd túl vékony vagy vastag és nem tudnak rajta stabilan állni főleg az ügyetlen fiatal korszakukban... az esések által valószínűleg elveszti azt a kevés önbizalmat is. Még nagyobb probléma ha nem engedik meg neki hogy megtanuljanak repülni mikor a kirepülési korszakuk van...ezek mind önbizalom rontok. Épp ezert a fóbiás viselkedés elkerülése végett nagyon is fontos lenne hogy hagyjuk nekik elsajátítani a repülés fortélyát ezzel is nőjön az önbizalmuk. Ahogy említettük a cikk elején az a jákó aki le esett a földre és a gazdája meg kergetne hogy megfogja és felemelje a megijedt madarat, ez a jákó nem tud elmenekülni és a fóbia már maga az emberi kéz látása miatt is kialakulhat. Ilyen esetben jobban járunk ha megvárjuk míg a madár felénk fordul és nem feléje hajolva emeljük fel hanem leguggolva eléje állunk...talán ezzel már csökkentjük a fóbiás viselkedés kialakulását. Senki sem tudja garantálni hogy egy jákó boldog, kiegyensúlyozott papagájjá fog felnőni, csupán csak annak az esélyét növelhetjük. Jobban kéne tanulmányozni a vadonban élő fiatal jakok fejlődését, a csapat szellemet és azokat a módszereket kéne figyelembe venni mikor egy jákó fiókát nevelni akarunk. egy pár rész fordítva ebből a cikkből: http://www.africangreys.com/article... |
Itt különböző óvintézkedésekről olvashattok papagájaitok körül.
Archívum
June 2017
Tartalom
All
|