Egy nagyon aranyos történetet kaptam ma. Köszönet érte Adriennek hogy nem hagyta magára akkor ezt a csöpp madarat. Zénó vagyok, görög eredetű a nevem, azt jelenti Zeusz leszármazottja. Az ő segítségére is szükségem volt, hogy ne haljak meg. A gazdim egy állatkereskedésből mentett ki, fióka koromban, ahol sokan voltunk összezárva és a többiek bántottak engem, már tollam is alig volt és nagyon lefogytam. Az ottani nénik kicsúfoltak, amikor a gazdi engem választott...... Arra ébredtem, hogy van egy saját kalitom.... , de csak nézegettem, erőm nem volt, hogy felfedezzem, kezdetben olyan beteg voltam, hogy csak a "mamám" kezéből tudtam enni, eleinte csak egy-egy falatot, aztán mindig többet. Akkor a "mamám" megígérte nekem, hogy mindig vigyázni fog rám, sokat beszélt hozzám, miközben én aludtam. Elvitt a doktor bácsihoz is, ahol nem féltem, bátran viselkedtem, meg is dicsértek és kaptam finom port a vizembe, "anya" azt mondta, hogy vitamin, nem tudtam pontosan ez mit is jelent, de nagyon finom volt..... kezdtek kinőni a tollaim és már a hintámba is fel tudtam menni... az a hinta ma is a kedvencem..... 10 évvel később is. Eltelt azóta 10 év és Zénóka gyönyörű, egészséges, boldog madárka, a szemében mindig ott van a hála, minden kis apróságnak örül... azt gondolom, hogy van annyira intelligens, hogy képes emlékezni... Tegnap az oldalon a jegyzetekbe raktam egy posztot ami egy nagyon komoly betegségről szól. Alig lettem vele kész az egyik csoportban azt olvasom:
Kedves Csoporttársak! Érdeklődnék, hogy van-e valamelyikőtöknek borna vírusos (PDD) madara? Azonnal betettem a cikket ami erről szól és megkértem Tündét mesélje el hogy is volt hogyan kezdődőtt ez az egész: |
Itt a beküldött történeteket olvashatjátok.
Archívum
November 2018
Tartalom
All
|