"Annyi szerencsétlen sorsú kismadárról van szó az oldalon! Most hadd írjam le, hogy: hogyan nem lettek betegek a mieink. Papagájokkal való kapcsolatunk, illetve inkább a feleségemé, érdekesen indult. Ő nálunk találkozott először nagyobb méretű papagájjal - Kiwivel a nagysándorral – akitől, amikor először meglátta, rögtön rettegett. Fixa ideája volt, hogy csíp, karmol, talán még rúg is, de hogy az én volt csajaimmal, illetve a családnak nem szimpatikus egyénekkel táplálkozik szinte biztos!!! A rettegésből lassan érdeklődés lett, abból szeretet, és abból az elhatározás, hogy nekünk is legyen madarunk. Na jó, csak előbb azért csak lakás kéne! 4 éve került hozzánk Mangó a nappapagáj, aki az egyetlen faj volt, akire azt mondtam a Drága Feleségemnek, hogy ilyet ne keressen, mert ilyet nem veszünk! Első hónapban még a szüleimet boldogította, és nagyon hamar kiderült, hogy a fajról szóló híresztelés vagy alaptalan, vagy Ő nem olvasta, szóval nem hangos. Kicsit megnyugodva hoztuk a panelbe! Gyorsan kiderül, hogy nagyon ragaszkodó, és hihetetlenül okos madárral van dolgunk. A bénázásainkat nagyon jól viselte, abszolút nem csíp, elég sok „trükköt” tud már, úgy, hogy sose volt cél az, hogy megtanulja, inkább csak az Ő és saját szórakoztatásunkra csináltatjuk. Aztán tavaly tavasszal beütött a krakk!!!
|
Itt a beküldött történeteket olvashatjátok.
Archívum
November 2018
Tartalom
All
|