Köszönjük Dórának, hogy megengedte, hogy megosszuk a történetét. Mióta rátaláltunk azóta természetesen a kis tollas már megkapta a Pedro nevet, így már nem névtelen :) :
"Soha nem volt tolltépett madarunk, de most bemutatom Nektek az új családtagot, akinek még neve sincs egyelőre. Az állatorvosunk hívott fel, hogy pár hete nála van egy 5 éves szikla, akinek kb. 1 éve elhunyt a gazdája, akivel imádták egymást. Az asszonnyal azonban nem jöttek ki jól, ezért a gazdi halála után elkezdte szedni magát. Egészséges, csak lelki beteg. Amióta a dokinál van, szépen elkezdett tokosodni és nőni a tolla. Egyrészt elrettentő példának hoztam, hogy végre megértsék a papagájtartók, hogy a magányos tartásnak és az emberre való fókuszálásnak súlyos testi-lelki következményei vannak, másrészt pedig segítséget is kérek, hiszen nem volt még tolltépett papeszunk. Van-e vmi speciális, amivel segíthetjük a gyógyulását azon kívül, hogy megfelelő étrendet biztosítunk neki, madarak között van, foglalkozunk vele. Elveszi kézből a magot, nem beszél, és egyelőre a saját kalitkájában él, mert abban érzi magát biztonságban. Ja és így 5 évesen még neve sincs. Szóval ha van ötletetek, akkor azt is várjuk. Köszönjük! " |
Itt a beküldött történeteket olvashatjátok.
Archívum
November 2018
Tartalom
All
|